A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek

Évek: 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928

[szerkesztés] Események

• január 1. – A csehszlovák közigazgatás egységesítése érdekében bevezetik az ún. nagymegyék rendszerét, amely Szlovákiában a korábbi magyarországi megyerendszer 16 vármegyéje helyett 6 „župát” eredményez.
• január 11. – Francia és belga csapatok elfoglalják a Ruhr-vidéket, hogy kierőszakolják Németországtól a háborús jóvátételt.
• február 10. – A Belgrádi Apostoli Nunciatura – a Trianonban megkötött békeszerződés értelmében Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt – 62 csanádi egyházmegyei plébániát apostoli kormányzósággá nyilvánítja (Nagybecskerek székhellyel).
• február 17. – A Bukaresti Apostoli Nunciatura – a Román Királysághoz csatolt – 153 csanádi egyházmegyei plébániát (Temesvár székhellyel) apostoli kormányzósággá nyilvánítja.
• március 2. – Csepelen üzembe helyezik az első magyar rádiót.
• március 18. – Jugoszláv parlamenti választások a radikálisok győzelmével.
• március 28. – Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspököt a román hatóságok kitoloncolják, székhelyét Temesvárról Szegedre teszi át.
• július 24. – Törökország és az antanthatalmak aláírják a Lausanne-i békeszerződést.
• augusztus 13. – Gustav Stresemann kormánya Németországban.
• október 16. – A csehszlovákiai helyhatósági választásokon a legtöbb szavazatot az agrárpárt, a kommunisták és a néppárt szerzi meg; Szlovákiában 16,6%-os eredménnyel a néppárt a legerősebb párt.
• október 23. – Hamburgban Ernst Thälmann vezetésével munkásfelkelés tör ki, melyet csak 26-án tudtak leverni.
• október 29. – Az Oszmán Birodalom felbomlása, a köztársaság kikiáltása, Törökország megalakulása.
• november 8. – Adolf Hitler puccskísérlete Münchenben.
• november 15. – A csehszlovákiai parlamenti választásokon az agrárpárt szerzi a legtöbb szavazatot (13,7%), a második helyen a Kommunista Párt (13,2%), a harmadikon a cseh néppárt (9,7%) végez; a Magyar Keresztényszocialista Párt négy mandátumot szerez.
• november 20. – Habsburg Ottó születésnapján királypárti demonstrációt tartanak budapesti Bazilikában.
• november 29. – Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1923 a filmművészetben

• december 29. – Vladimir Kosma Zworykin (1889–1982), orosz származású amerikai feltaláló szabadalmaztatja az "ikonoszkópot", egy elektronikus kameracsövet, amely A.A. Campbell-Swinton 1911-es javaslatát követi. Zworykin fejlesztése több ponton épít Tihanyi Kálmán szabadalmaira.

[szerkesztés] 1923 az irodalomban

• október 17. – Baumgarten Ferenc Ferdinánd végrendeletében megalapítja a Baumgarten-díjat.

[szerkesztés] 1923 a zenében

• február – Bartók: II. hegedű-zongora szonáta bemutató
• Bartók: Táncszvit – bemutató
• Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, op. 13

[szerkesztés] 1923 a jogalkotásban

• 1923. évi XXXVI. törvény a Déli Vaspálya Társaság ügyében létrejött „Megegyezés”-ről

[szerkesztés] 1923 a sportban

• A MTK nyeri az NB1-et. Ez a klub 11. bajnoki címe.

[szerkesztés] Születések

• január 7. – Pinkas Braun, színész és filmrendező
• január 31. – Norman Mailer, amerikai író
• február 6. – Lóránt Gyula labdarúgó, az Aranycsapat keménységéről ismert középhátvédje,labdarúgóedző († 1981)
• február 12. – Franco Zeffirelli, olasz filmrendező
• február 13. – Chuck Yeager az amerikai légierő nyugállományú dandártábornoka, híres berepülő pilóta
• február 18. – Rátonyi Róbert, színész († 1992)
• február 20. – Vay Ilus, színésznő († 2008)
• március 1. – Kuczka Péter, író, költő, szerkesztő († 1999)
• március 20. – Aba Iván, író, újságíró († 1982)
• április 18. – Sidó Ferenc, kilencszeres világbajnok asztaliteniszező († 1998)
• április 22. ‑ Aaron Spelling amerikai producer († 2006)
• május 3. – Bíró András, író, költő, újságíró
• május 25. – Bisztrai Mária romániai magyar színésznő
• május 26. – Horst Tappert, német színész (Derrick főfelügyelő)
• május 28. – Ligeti György, Kossuth-díjas magyar zeneszerző († 2006)
• május 30. – Jeney László, olimpiai bajnok vízilabdázó († 2006)
• június 19. – Bánhalmi Ferenc, atléta, rövidtávfutó, sportvezető († 1983)
• július 1. – Pajor Kornél, világbajnok gyorskorcsolyázó
• július 2. – Melis György, operaénekes
• július 5. – Klaniczay Tibor, irodalomtörténész († 1992)
• július 28. – Örvös Lajos író, költő, műforditó († 2002)
• július 31. – Ahmet Ertegün az Atlantic Records török származású alapítója és ügyvezető igazgatója († 2006)
• augusztus 4. – Jasszer Arafat palesztin vezető, politikus, 1996-tól haláláig a Palesztin Autonóm Hatóság elnöke, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője, a Fatah alapítója († 2004)
• augusztus 19. – Gera Zoltán, színművész
• szeptember 1. – Szabadváry Ferenc, tudománytörténész († 2006)
• szeptember 1. – Rocky Marciano, nehézsúlyú ökölvívó világbajnok († 1969)
• szeptember 8. – Gerencsér Ferenc, cimbalomművész, cimbalomtanár († 1989)
• szeptember 15. – Fejes Endre, magyar író
• szeptember 28. – Kabos László, színművész († 2004)
• október 21. – Eva Maria Bauer, német színésznő, A klinika című sorozat Hildegard főnővére († 2006)
• október 27. – Roy Lichtenstein, amerikai festő († 1997)
• október 28. – Kormos István, költő, műfordító († 1977)
• november 6. – Molnár Géza, író
• november 18. – Alan Shepard, az első amerikai űrhajós († 1998)
• november 20. – Nadine Gordimer, Irodalmi Nobel-díjas dél-afrikai írónő
• november 21. – Radnai Béla, szobrász
• november 22. – Bodolay Géza, magyar irodalomtörténész († 2002)
• december 3. – Maria Callas, görög operaénekesnő († 1977)
• december 27. – Novakovszky László, kosárlabdázó, az 1948-as londoni olimpiai játékokon a magyar válogatott kapitánya († 2008)

[szerkesztés] Halálozások

• január 3. – Jaroslav Hašek, cseh író (* 1883)
• január 25. – Arányi Dezső operaénekes (* 1859)
• február 1. – Ernst Troeltsch, német evangélikus teológus, vallásfilozófus és történetfilozófus (* 1865)
• április 30. – Benka Gyula tanár, pedagógiai író, újságíró (* 1838)
• május 21. – Ferdinand Walsin-Esterhazy francia katonatiszt, áruló, kém (* 1847)
• június 20. – Pancho Villa, mexikói forradalmár (* 1878)
• augusztus 18. – Czillich Anna festőművész (* 1893)
• november 9. – Pecz Vilmos, nyelvész az MTA tagja (* 1854)
• november 21. – Radnai Béla, magyar szobrászművész (* 1873)
• december 5. – Dobó Sándor, színész, színigazgató (* 1855)
• december 16. – Kacsóh Pongrác, zeneszerző, zenepedagógus, tanár (* 1873)
• december 27. – Gustave Eiffel, francia építészmérnök és gyáriparos (* 1832)

[szerkesztés] Nobel-díjak